Cikkek és publikációk

ÁLLAMI VÁLLALATOK MŰKÖDÉSÉNEK HATÉKONYSÁGNÖVELÉSE ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA

 

Az állami vállalatok célja és feladata a társadalom és az állampolgárok minél magasabb szinten való kiszolgálása. Ugyanakkor az állami vállalati lét bélyege, hogy a vállalat lassú, korrupt, szolgáltatási vagy termelési színvonala alacsony, minőségbiztosítással nem rendelkeznek, vagy ha igen akkor a minőségpolitika nem nyilvános.

 

Célunk felhívni a figyelmet az állami vállalatok minőségbiztosításának fontosságára. Az állam hozza nyílvánosságra mekkora társadalmi felelősségvállalásra van szükség ezen intézmények fenntartásához, működtetéséhez. Ehhez strukturális reformokra van szükség, amelyekben újra kell gondolni az állam szerepvállalásának lényegét. Azokon a területeken, amelyeken továbbra is elengedhetetlen közösségi – azaz költségvetési – források bevonása a szükségletek kielégítésre, láthatóvá kell tenni, hogy annak elköltése milyen módon hozza a legmagasabb társadalmi hasznot

 

Nemzetközileg elfogadott és bevett gyakorlat, hogy a vállalatok rendelkeznek minőségirányítási rendszerrel, úgynevezett TQM-mel (Total Quality Management), amely a magyarországi meghatározás szerint „a szervezet olyan irányítási koncepciója, amelynek középpontjában a minőség áll, és amely összes tagjának részvételén alapszik, és azt célozza, hogy hosszú távon sikert érjen el a vevő megelégedettsége révén, és hasznára legyen a szervezet összes tagjának és a társadalomnak”.

 

A TQM alapelemei

  1. a vevő- és ügyfélközpontúság,

  2. a termékek és szolgáltatások állandó és folyamatos fejlesztése, valamint

3.) az alkalmazottak bevonása a döntéshozatali és végrehajtási folyamatokba.

A fenti három elemet megfeleltetve az állami intézmények jövendőbeli TQM-jeinek, azok alapelemei a következők:

  1. Az állampolgárok, a társadalom legmagasabb színvonalon történő kiszolgálása, ellátása, az ügyintézés középpontjában az állampolgár álljon.

  2. A szolgáltatások fejlesztésének társadalmi érdekeket kell szolgálnia. Ehhez folyamatosan azonosítani kell a különböző folyamatokat, melyek megbízhatóságán is állandóan javítani kell, mérni kell az intézmény és alkalmazottai teljesítményét, a problémákat fel kell tárni és azokra megoldást kell találni.

  3. A szervezet tagjainak bevonása a döntéshozatali és végrehajtási folymatokba különböző formákban történhet: pl. üzemi tanácsok, szakszervezetek, kamarák létrehozása és hatékony működtetése, továbbá ezen érdekképviseleti szervek véleményének kikérése révén a döntétshozatal egyeztetési fázisában.

A minőségirányítási elveken túl a célrendszerét is meg kell határoznia az intézményeknek. Ennek keretében többek között: meghatározott társadalmi célokat valósít meg, gondoskodik a rábízott vagyon és más eszközök tervszerű, gazdaságos felhasználásáról és gyarapításáról.

Ebben a rendszerben a végrehajtó hatalomnak is sokkal konkrétabban kell megfogalmaznia céljait és elvárásait. A költségvetési törvényben szereplő számadatok mellett azt is rögzíteni kell, hogy az adott intézmény, vállalat, hivatal működtetése mekkora felelősségvállalást, – vagyis „pénzben kifejezett veszteséget” ér meg a társadalomnak. Mindezek mellett különböző feltételek alkalmazásával elérhető, hogy a vállalatok, intézmények betartsák a saját maguk által alkotott TQM-eket. Ilyen feltételek például: pályázati pénzek a TQM betartásához kötött lehívhatósága, vezetői megbízatások és prémiumok éves felülvizsgálata a TQM betartásának tükrében.

 

Hisszük, hogy a komplex célmeghatározási és minőségbiztosítási rendszer alkalmazásával, illetve azok társadalom előtti nyilvánosságának biztosításával elérhető, hogy az állam által működtetett, vállalatok, intézmények, hivatalok átláthatóan, hatékonyan, gazdaságosan és korrupciómentesen végezzék tevékenységüket. Mindezek megvalósításához azonban hatalmas társadalmi felelősségtudatra van szükség.